Posts Tagged: portré
Vasárnapi portrék – Ildikó és a kreatív alkotások
Felhívásomra, hogy érdekes munkával, különleges hobbival rendelkező embereket keresek, Ildikó is jelentkezett. Én nagyon megörültem neki, amikor elküldte a pár soros bemutatkozását, képekkel mellékelve. Szabadidejében különböző módszerekkel, technikákkal dísztárgyakat készít. Mostanában főleg gyöngyfűzéssel foglalkozik, de készített már üvegfestéssel is különféle apróságokat. Teljesen ismeretlen emberként találkoztunk. Két órát beszélgettünk és közben még egy ajándék is készült számomra.
Mikor kezdtél dísztárgyakat készíteni?
– A kezdetek a családra vezethető vissza. Gyermekként húgommal sokszor alkottunk valamit a szüleim és a nagyszüleim segítségével. Az alkotás örömét így már hamar megtapasztaltam. Általános iskolában ékszereket készítettünk a barátnőimmel. A gyöngyfűzéssel pedig nagyjából hetedikes koromban találkoztam. Anyukám egyik kolléganőjénél láttunk gyöngytojásokat, ami nagyon megtetszett és tőle tanultuk meg ezt a technikát.
Családon kívül volt még, akitől tanultál?
– Szakközépiskolában volt egy dekorációs szakkör. Pedagógiai szakon tanulóknak tartották, de nekem is felkeltette az érdeklődésemet és csatlakoztam hozzájuk. Világosné Rozsonits Erika tartotta a foglalkozást. Sok mindent csináltunk és nagyon sokat tanultam tőle. Mai napig is tartjuk a kapcsolatot. Tavaly ősszel voltam bent nála az iskolában, és láttam, hogy az egyetlen üvegfestéssel készült címerem, még mindig kint van az osztálytermének a falán. Jól eső érzés volt.
Honnan szerzed az ötleteket?
– Mint sokan mások is, többnyire internetről. Találtam egy jó közösséget, ahová feltöltjük az alkotásainkról készült fotókat. Itt rengeteg témában készült ötlet van. Megosztjuk egymással a tapasztalatainkat, ötleteinket. Igyekszem kiszűrni az építő jellegű kritikákat és felhasználni a következő munkám során.
Van olyan alkotásod, amire különösen büszke vagy?
– Igen, az “Öko-karácsonyfám”. 2014 decemberében volt egy pályázat, amit a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága hirdetett meg, “Öko-karácsonyfa dizájn” címmel. Lényege, hogy egy karácsonyfát kellett készíteni, kizárólag újrahasznosított anyagból. Harmadik helyezést értem el. De nem csak a díjazás volt számomra fontos, hanem a kiállításon résztvevők pozitív véleménye is. Akarva-akaratlanul is hallottam, ahogyan beszélgetnek róla. Egy kisfiú azt mondta az anyukájának, hogy ez tetszik neki a legjobban. Apróságnak tűnik, de jól esik.
Miket szoktál készíteni?
– Gyöngyfűzéssel különböző apróságokat, mint például állatfigurák, kisebb asztalterítők, gyöngytojások , ékszerek és gömbök. “Kusudama” technikával készült virágok, flitter gömbök. Készítettem már cserép harangot, képkeretet kagylókból, fali órát. Gyermekként pedig hímzést is tanultam az anyukámtól, de manapság már ilyeneket nem készítek.
Tervek a jövőre nézve?
– Gyöngygoblein kép készítése. Röviden ez úgy néz ki, hogy minden öltéshez egy gyöngyszem is tartozik és csak azt lehet látni az elkészült képen. Sok idő, de szeretném kipróbálni. És ami még érdekel a kávébabból fa készítése, de ez még a jövő titka.
Amit számomra készítesz gömböt, összesen mennyi időt vesz igénybe?
– Nagyjából 2 óra. De ez függ a gömb méretétől és hogy kell e visszabontanom vagy sem (nevet).
Szerkesztői megjegyzés: köszönöm szépen az ajándékot!
Egy kedvenc történet az alkotással kapcsolatban?
– Tavalyi adventi időszakban volt egy számomra nagyon kedves történet. Felkértek a kollégáim, hogy tartsak nekik egy “kreatív délutánt”, ahol ők is alkothatnak. Itthon kerestem az interneten pár egyszerűbbet, amit bárki elkészíthet egy kis türelemmel. Beszereztük a hozzávalókat és egy nagyon kellemes délutánt töltöttünk együtt. Voltak olyan kollégák, akik a gyermekeiket is elhozták. Többek között “parafa rénszarvast” és “flitter gömböket” készítettünk. Hozzáteszem, hogy talán én voltam az egyetlen ember, aki úgy tért haza, hogy nem készítette semmit (nevet). Viszont jó volt látni az összes résztvevő lelkesedését. Rengeteg pozitív érzéssel töltődtem fel. És igaz a mondás, hogy jobb adni, mint kapni!
További képeket az alkotásokról, Ildikó frissen elkészült facebook oldalán megtaláljátok: kattints ide
Vasárnapi portrék – Csilla és a fazekasság
Vasárnapi portrék – Csilla és a fazekasság
Létezik Csornán egy műhely, ahol többek között csodaszép kerámiák, tálak, étkészletek készülnek. Nem tömeggyártásban, hanem kézzel készült, egyedi darabok. Felkerestem Csillát, hogy meséljen nekem a szakmájáról.
Hogyan kerültél kapcsolatba a fazekas mesterséggel?
-Szabadidőmben sokat rajzoltam, kézműveskedtem. Középiskolás koromban pedig nagyon érdekelt a művészettörténet és a néprajz. Egyszer “betévedtem” egy csornai fazekasműhelybe, Völcsei Józsefhez. A korongozás tudománya annyira lenyűgözött, hogy ott ragadtam egy évre. Munka mellett jártam oda gyakorolni. Szüleim eleinte nem támogattak, de látva a lelkesedésemet elengedtek Kaposvárra.
Kaposváron tanultad ki a fazekasságot?
– Igen, mert annakidején nem volt a közelben ilyen jellegű képzés. Ottani tanulmányaim során ismertem meg a magyar fazekas központok jellegzetességeit és a magyar fazekas művészet formagazdagságát. De a szívemhez mégis az állt a legközelebb, amit a csornai műhelyben láttam. A legtöbb elismerést, díjat is a csornai hagyományok továbbéltetéséért kaptam. 1996 óta tagja vagyok a Megyei Népművészeti Egyesületnek, és azóta zsűriztetem munkáimat. Mára a Népművészet Ifjú Mestere Díjnak és Népi Iparművész címnek is birtokosa vagyok.
Mióta van saját műhelyed, üzleted?
– 1994-ben nyitottam meg a műhelyt. Nekem ez a főállásom és a hobbim egyaránt. Folyamatosan kutatom a fazekasság értékeit, bővítem szakkönyvtáramat, érdekel a múlt és minden, ami kerámiával kapcsolatos.
Milyen termékeket készítesz?
– Fő termékeim a mai használatra készült konyhaedények, étkészletek, kávés-, teás-, boros-, pálinkás készletek. Ezen kívül számtalan egyedi kerámiatárgyat készítek rendelésre.
Milyen megrendeléseket vállalsz?
– Csak olyant, amivel a hagyományokat továbbvihetem. Felkérésre gyakran készítek plaketteket, amiknek az érdekessége, hogy egy viszonylag kis tárgyon kell megjeleníteni a megrendelő egyedi elképzeléseit. Belefaragni szinte szobrászi módon úgy, hogy a legjobban tükrözze az adott esemény vagy település jellegzetességeit, múltját. Így készültek a falvaknak, a városoknak az emlékplakettek és a cégek logói is. Szerkesztői megjegyzés: nekem is van 3 érmem amit Csilla készített. A Rábaközi amatőr kerékpárversenyről van kettő 2. és egy 1. helyezett érmem.
Már több kiállításon, vásáron láttalak. Gyakran veszel részt rendezvényeken?
– Igen. Vannak állandó rendezvények amiken rendszeresen részt veszek, mint például a nyári kézműves táborok Kónyban és Rábakecölben. Szeretek a gyerekekkel, fiatalokkal foglalkozni. Fontos, hogy velük is megismertessem a fazekasság “rejtelmeit”. Ezen kívül szinte minden évben benevezek valamelyik országos kiállításra. Vásárokon pedig többek között megtalálható vagyok a Szili Aratófesztiválon és a Barokk Esküvőn is Győrben.
Hol volt a legmesszebb lévő kiállításod?
– Egy németországi településen Beratzhausen-ben, egy kis művészfaluban, Szilágyiné Jéger Teréz festőművésszel. Az alkotásaim viszont távolabbra, több európai országba is eljutottak már. Sőt Kanadába, az USA-ba és Ausztráliába is. A Mesterségek Ünnepére készített egyik legszebb darabomat pedig egyenesen Indiába vitték. De természetesen örülök annak is, ha meglátok egy csornai házon lévő házszámtáblát, amit én készítettem.
Kedvenc történeted ami a műhellyel kapcsolatos?
– Egy nyári estén 9 óra körül csengettek. Pizsamában nyitottam kaput, azt gondolva, hogy valamelyik családtag lesz. De nem így volt. Egy kedves ismerősöm hozta el a spanyol vendégeit, akikkel az aznapi sűrű programok után még mindenképpen meg akarták látogatni a műhelyemet is. Gyorsan beszaladtam átöltözni, azután pedig jöhetett a “tárlatvezetés”. Ezt azért meséltem el, mert hozzám szinte bármikor lehet jönni, szívesen látok vendégeket, érdeklődőket. De azért jobb, ha előtte egyeztetjük az időpontot!(nevet)
Csilla facebook oldala: Kattints ide